2014. január hónap bejegyzései

Jogszabályváltozás (KÖHÉM rendelet)

Nem történt nagy változás, ami jelentősebb hatással lenne a gépjármű flottákra, de úgy gondolom, jobb információ birtokában lenni. Innen letöltheti a módosító rendeletet. A módosítás 2013. december 10-én lépett hatályba. Néhány részlet, ami érdekelheti Önt:

  • 1. § (2) bekezdés a téli gumit definiálja, amit eddig nem tartalmazott a jogszabály. A használata továbbra sem kötelező.A téli gumiabroncs az olyan gumiabroncs, amelynek
    a) a gyártása során az anyagkeveréket, a futófelület mintázatát, a szerkezetét a téli időjárási körülményekhez és útviszonyokhoz választották meg annak érdekében, hogy alacsony hőmérséklet melletti rendeltetésszerű használata során fokozott kapaszkodóképességgel rendelkezzen,
    b) a gyártója téli abroncsként jelölte meg az oldalfalán a következő jelölések valamelyikével: „M+S”, „M&S”, „M.S”, „MS”, „Winter”, „Winter Use” felirat, „Hópihe” ábra, „Háromágú hegycsúcs” ábra, és
    c) a mintázat magassága (bordázat mélysége) meghaladja a 4 mm-t.”
  • A 10. § a kerékpárok felszereltségét részletezi. Tudom-tudom, nem kerékpáros flotta van a cégénél, de biztos sok kollégája használ kerékpárt a szabadidejében, esetleg azzal jár dolgozni és lehetséges, hogy más úton nem fog hozzá eljutni az információ.A kerékpárt fel kell szerelni
    a) könnyen kezelhető, megbízható kormányberendezéssel, amely semmilyen helyzetében nem akadályozza a kerékpár egyéb kezelőszerveinek működtetését,
    b) két, egymástól függetlenül működtethető, száraz és nedves időben egyaránt hatásos fékszerkezettel, amelyek közül az egyik az első, a másik a hátsó kerékre hat,
    c) hangjelző berendezéssel, amely csak csengőhangot adhat,
    d) egy előre fehér vagy kadmiumsárga fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható lámpával,
    e) egy hátra piros fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható helyzetjelző lámpával,
    f) elől egy fehér, hátul egy vagy két piros színű, szimmetrikusan elhelyezett, nem háromszög alakú fényvisszaverővel, és
    g) legalább az első keréken, legalább 2 db, egy átmérő mentén elhelyezett borostyánsárga színű, mindkét oldal felé hatásos oldalsó fényvisszaverővel (küllőprizmával). A küllőprizmák helyett vagy mellett alkalmazható két oldalon fehér fényvisszaverő körgyűrű felület is a kerékpántok közvetlen közelében vagy az ENSZ EGB 88. sz. előírásának megfelelő gumiabroncsokon.
    (2) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott világító berendezés elhelyezhető a kerékpárt hajtó személyen is. A világító berendezések által kibocsátott fény villogó üzemmódú is lehet.
    (3) A kerékpárt fel szabad szerelni
    a) oldalán borostyánsárga,
    b) mindkét oldali lábpedálon elől és hátul borostyánsárga fényvisszaverővel, továbbá
    c) a kerékpár bal oldalán, hátul elhelyezett, személlyel vagy tárggyal való ütközéskor visszahajló szélességjelzővel, amely előre fehér, hátra piros színű fényvisszaverőt tartalmaz. A szélességjelző behajtható kivitelű is lehet.
    (4) A kerékpárra felszerelt fényvisszaverőknek sötétben, tiszta időben – olyan járműből, amelynek távolsági fényszórója azt megvilágítja – 150 méterről észlelhetőnek kell lenniük.
    (5) A kettőnél több kerekű és 0,80 méternél szélesebb kerékpárt mindkét oldalon fel kell szerelni az (1) bekezdés d)–f ) pontjában említett világító vagy fényjelző berendezéssel. Ezek a berendezések a jármű legszélső pontjától 0,15 méternél távolabb, egymáshoz pedig 0,60 méternél közelebb nem lehetnek.
    (6) A kerékpárra gyermekülés olyan módon szerelhető fel, hogy az ülés és a rajta ülő gyermek a vezetőt a kilátásban és a vezetésben ne akadályozza, a kerékpár világító- és jelzőberendezéseit ne takarja. Az ülésfelület súlypontjának a jármű hosszanti függőleges szimmetriasíkjában, a tengelysíkok között kell elhelyezkednie. A vezető háta mögött közvetlenül elhelyezett gyermekülés azzal a feltétellel megengedett, hogy háttámlával és a gyermek méretére beállítható, általa ki nem kapcsolható, a kibújást minden körülmények között megakadályozó utasvisszatartó rendszerrel van ellátva. Az üléshez kapaszkodót és lábtartót is fel kell szerelni, és a konstrukciónak meg kell akadályoznia, hogy a gyermek lába a kerékkel érintkezésbe kerülhessen. Az ülés, a kapaszkodó és a lábtartó nem lehet összefüggésben a kormányzott kerékkel, valamint az azzal együtt elforduló szerkezettel.
    (7) A kerékpárhoz kapcsolható legfeljebb 0,70 méter széles és legfeljebb 70 kilogramm össztömegű, egy kerekű vagy egytengelyű, két nyomon futó vontatmány (a továbbiakban: kerékpár utánfutó).
    (8) A kerékpár utánfutót fel kell szerelni
    a) hátul egy, az utánfutó középsíkjában, vagy attól balra, az úttest szintje felett legalább 0,35 méter és legfeljebb 0,60 méter magasságban elhelyezett piros színű, háromszög alakú – a pótkocsira előírt – fényvisszaverővel,
    b) a kerékpárra előírt hátsó helyzetjelző lámpával.
    (9) Az önálló energiaforrással rendelkező és dinamóval szerelt lámpákat kivéve a kerékpár utánfutó hátsó helyzetjelző lámpája elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy bekapcsolása a kerékpár hátsó helyzetjelző lámpáját kikapcsolja.
    (10) A kerékpár utánfutót fel szabad szerelni elől az utánfutó középsíkjától balra és jobbra szimmetrikusan, az utánfutó széleitől 150 mm-re nem távolabb, az úttest szintje felett legalább 0,35 méter és legfeljebb 0,90 méter magasságban kettő, nem háromszög alakú fehér színű fényvisszaverővel.
    (11) Az önálló energiaforrással rendelkező lámpákat kivéve a kerékpár lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lenni, hogy a lámpák együtt legyenek be- és kikapcsolhatók.
    (12) A kerékpár első lámpájának és hátsó helyzetjelző lámpájának villogó üzemmódja megengedett.
    (13) A kerékpár világító és fényjelző berendezéseit úgy kell elhelyezni, hogy
    a) az (1) bekezdés d) pontjában említett lámpák az úttesthez 0,35 méternél közelebb, és az úttesttől 2,00 méternéltávolabb ne legyenek,
    b) az (1) bekezdés e) pontjában említett hátsó (piros színű) helyzetjelző lámpák az úttesthez 0,35 méternél közelebb, és a lámpák az úttesttől 2,00 méternél távolabb ne legyenek,
    c) az (1) bekezdés f) pontjában említett fényvisszaverők az úttesthez 0,35 méternél közelebb, és az úttesttől 0,90 méternél távolabb ne legyenek,
    d) az (1) bekezdés g) pontjában említett keréken az oldalsó (borostyánsárga színű) fényvisszaverő (küllőprizmát) távolsága a kerékabroncstól 0,10–0,15 méter legyen,
    e) a (3) bekezdésben említett szélességjelző felnyitott állapotban a kerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjától balra 0,30–0,40 méterre és az úttest szintjétől 0,35–0,90 méterre legyen.”

Sok más dolgot is tartalmaz még a rendelet. Ha érdekli, böngéssze át!

Minden a képzésszervezésről

image006Mikor a résztvevőnek fogalma sincs, hogy hova kell menni, mit fog csinálni, mit vigyen magával, meddig fog tartani…

Már megint egy képzés, már megint egy tréning. Általános, akár napi program egy cég életében. A helyes tájékoztatás, jó kezdés, növeli a komfort érzetet, biztonságot ad. Korábban már érintettem a témát, de a tavalyi tapasztalatok is azt mutatják, hogy érdemes foglalkozni vele. A képzésszervezés egy fontos része a közlekedésbiztonsági képzéseknek is. Diszkréten meghúzódva a háttérben, de befolyásolja a színvonalat. A szervezés terhét mi szeretjük levenni partnereink válláról, illetve a lehető legnagyobb mértékben együttműködni velük. A hosszú évek alatt megtapasztaltuk a buktatókat és lassan kikristályosodtak azok a fogások, amelyek nagymértékben elő tudják segíteni a gördülékeny ügymenetet.

Buktató 1: A résztvevő nem tudja pontosan, hogy mi fog történni vele, ezért eleve ellenséges, esetleg szorong.

Megoldás: Ha a partnernek nincs külön kommunikációja a témában, akkor az általunk elkészített tájékoztatót szoktuk felajánlani csoportos képzésszervezéshez. Ebben részletesen elmondjuk, hogy miről szól a tréning, mire számítson a résztvevő.  Pontos tájékoztatást kap a tréning helyszínéről, mikor kezdődik, mennyi ideig tart, mire van szükség hozzá. Személyre szóló egyéni tréningekre a telefonos egyeztetés mellett email-ben is tájékoztatást nyújtunk. A résztvevő nyugtázza a levelet és így könnyen elkerülhetők a félreértések.

Nagyon fontos már itt tisztázni, hogy ez nem “büntetés” vagy kifejezett vizsga, hanem a résztvevő érdekét, biztonságát szolgáló képzés.

Buktató 2: Nem egyértelmű a résztvevő számára, hogy a képzés választható vagy kötelező.

Megoldás: A fenti tájékoztatás mellé az autentikus munkahelyi vezető ír egy kísérő levelet, amiben egyértelművé teszi, hogy mi az elvárás a képzéssel kapcsolatban esetleg egy határidő megjelölésével.

Buktató 3: Előfordul, hogy a résztvevő egyértelműen elzárkózik a tréning elől.

Megoldás: Ilyen esetben az erő alkalmazása nem célravezető, mert csak további ellenkezést válthat ki. Szervezőink jó empátiás készséggel rendelkezzenek, így gyakran még a legelzárkózóbb résztvevőt is meg tudjuk győzni, hogy legalább tegyen egy próbát.

És itt kicsit ellent is mondok a levél tárgyának (Minden a képzésszervezésről), hiszen mindig vannak új és új dolgok, amikről még nem is hallottunk, de egy jó megoldásra majdnem minden esetben van lehetőség.

Önnél, hogyan alakulnak a képzésszervezések? Ha van valami hasznos trükk a tarsolyában, amit szívesen megosztana, kérem, írja meg!