Kooperáció vagy versengés?

Érdekes, hogy a közlekedés résztvevői gyakran ellenségként tekintenek egymásra, pedig mindannyian közlekedünk. Sőt van úgy, hogy a másik csapatban játszunk. Nekem mostanában volt egy ilyen “megvilágosító” élményem. Amszterdamban töltöttem néhány napot. Borzasztóan tetszett a város hangulata. Az az elfogadás, ami a helyiekben érezhető volt és, amit valahogy felvettek a fogékonyabb turisták is. Érdekes volt látni, hogy szinte mindenki mindenhova kerékpárral közlekedik.

Ilyen a reggeli csúcsforgalom:

Persze ott sem „veszélytelen” az élet. Beletelt egy kis időbe, mire belerázódtam. A kerékpárút forgalmasabbnak tűnt, mint az autóút, és azt tapasztaltam, hogy a biciklis nem lassít. Esetleg csenget. A gyalogosok pedig türelmesen állnak és nem vágnak át a bicikli áradaton. És az autósok is pont olyan körültekintőek velük szemben. Az első nap délutánján már mi is fegyelmezetten álltunk a bicikliút szélén és meredten vizslattuk, hogy látunk-e közeledő kétkerekűt. Partnerként tekintve egymásra, figyelemmel, türelemmel, kellemesebb és biztonságosabb a közlekedés.

Update: Miután megírtam ezt a levelet, láttam egy érdekes cikket a témában. Ide kattintva megnézheti.